Pontozás · 2026. augusztus

A görbe, ami stratégiát vált

Két szabály lehet azonos eseményekből építve, és mégis más játék, ha a más. A Küszöbpont ezt a különbséget egyetlen jelölőre szűkíti.

Halvány bronz görbék és egy zöld szál fekete papíron
Három függvény, egy nyers esemény. A zöld szál a küszöb.

A műhelymodell egy hatoldalú jelölőt használ, nyilvánosan. Az 1 és a 2 csendes ág, a 3 és a 4 középág, az 5 és a 6 ritka ág. Mindhárom ág két oldal, ezért a súly 1/3. A főoldali számoló szemléltető súlya szándékosan más: 50, 30 és 20. Itt a szabály szerinti súly 1/3.

Lineáris görbe: csendes 1 pont, közép 3, ritka 8. A (1+3+8)/3 = 4. A nagy, mert a 8 elhúzza az átlagot. Aki csak a ritka ágra épít, gyakran üres kört lát, ritkán nagyot.

Küszöbös görbe: 4 pont alatt minden 0, 4-től fölfelé 5. A közép 3 pontja semmivé válik, a ritka 8-ból is csak 5 marad. A várható érték (0+0+5)/3 ≈ 1,67. A korai „közép jó lesz” terv összeomlik. A stratégia áttolódik arra, van-e egyáltalán esély a küszöb fölé kerülni, vagy a kör más céljára kell költeni a figyelmet.

Fogyó görbe: az első ilyen kör teljes pontot ad, a második ugyanabból a fajtából a felét, a harmadik a negyedét. Két ritka ág egymás után nem 16, hanem 8+4. A modell a sokféleséget fizeti, az ismétlést bünteti. Lineáris házban az ismétlés racionalis. Fogyó házban az ismétlés henyeség.

Hol törik

A Küszöbpont szándékosan sekély. Nincs benne másik játékos válasza, tehát nincs a szó szigorú értelmében, csak egy számítható kör. Amint a másik fél ugyanabból a jelölőből más görbén kap pontot, a modell vagy versennyé válik, és a saját várható érték már nem elég. A főoldal számolója ezért nem „eredményt ígér”. Egy kör súlyozott pontját mutatja, és megmondja, ha a súlyok nem adják ki a száz százalékot.

Szótár